1950-ben létrejött az MTH, ezzel a kereskedelmi
szakmunkásképzés megszűnt. Ennek a képzésnek hiányát
tapasztalva a Belkereskedelmi Minisztérium 1954-es rendelete
alapján elindult a kereskedelmi szakmunkásképzés szervezése
az országban.
A Belkereskedelmi Minisztérium képviselői megkeresték a
Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályát azzal a céllal, hogy
Nógrád megyében is megkezdődjön ez a szakképzés.
Az első tárgyalásokat Dr. Ravasz Dezsővel kezdték, de
később a konkrét, iskolaszervező feladatokat Ozsvárt
Saroltára (Keresztényi Istvánné) bízták. Ez az iskola,
úgy, mint a többi kereskedői iskola szinte a nulláról
indult.
1954. szeptember 1-jén a salgótarjáni Kereskedő Tanulóiskola
a Közgazdasági Középiskola épületében (Bem út)
albérlőként kezdte el munkáját. Három osztályt
indítottak:
élelmiszer osztályt,
ipari osztályt,
vendéglátós osztályt.
A tanítás a délutáni órákra esett, mivel délelőtt a
Közgazdasági Középiskola tanított. Az egész tantestület
óraadókból állt. A közismereti és szakmai elméleti
tantárgyakat a Közgazdasági Középiskola legjobb tanárai
vállalták, feladatukat lelkiismeretesen, nagy hivatástudattal
végezték.
A gyakorlati órák ellátására az igazgatónő boltvezetőket,
helyetteseket, tapasztalt szakembereket kért fel.
Az elméleti oktatás a hét 2 napján történt, és minden
második héten osztályfőnöki órákat is tartottak. A
nevelési kérdések megvitatását legalább olyan fontosnak
tartották, mint az elméleti-szakmai ismeretek átadását.
Az igazgató - Keresztényi Istvánné - nagy teherbírását,
hivatástudatát és munkaszeretetét igazolta az a tény is,
hogy szaktanárként a Közgazdasági Középiskolában volt
főállásban, emellett a középiskola levelező tagozatát is
irányította és a kereskedő iskola igazgatói feladatait is
ellátta.
Rengeteg elméleti és gyakorlati órát látogatott, elsősorban
a gyakorlati oktatóknak volt szükségük
pedagógiai-módszertani segítségre. Az iskola
irányításához egy 5-6 oldalas kis sárga füzetet megkapott a
minisztériumtól, természetesen munkájához figyelembe vette a
középiskolai rendtartást is.
Véleménye szerint ez volt a "legolcsóbb" iskola a
megyében, hiszen utólagos elszámolással ellátmányt kaptak a
minisztériumtól - 100-200 Ft-ot -, mely krétára, papírra
kellett. Az óraadók bérét a minisztérium küldte.
A Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya rendszeresen látogatta
az iskolát, hetenkénti munkakapcsolatban álltak. Nagyon jó
kapcsolatot alakítottak ki a vállalatokkal - a Nógrád Megyei
Élelmiszer kiskereskedelmi Vállalattal, a szövetkezetekkel, a
Vendéglátó Vállalattal.
A tanulókat vállalati keretigény alapján vették fel és
felvételi vizsgát is tartottak. Magyarból, matematikából és
az ún. elbeszélgetésből állt ez a vizsga. A felvett
tanulókat a szakmunkásvizsga után elhelyezték, tehát
mindenkinek biztosították a munkahelyet. Később a saját
keretein túl is biztosították a gyakorlati munkahelyeket azon
tanulóknak, akik létszámon felül voltak. A társadalmi igény
alapján egyre növekedett a tanulói létszám.
1959. június 24-i év végi osztályozó értekezlet
jegyzőkönyve alapján a következő szakmák szerepeltek az
iskola képzésében:
élelmiszer,
ruházati,
közétkeztetés,
vasedény,
vasműszaki,
háztartási,
sport-játék,
hentes.
Már a kezdet kezdetén is volt olyan lehetőség, hogy
érettségizett fiatalok is szakmát szerezhettek ebben az
iskolában.
A felszolgáló szakma volt a legkeresettebb körükben.
Az első szakmunkásvizsgán a minisztérium dicséretben
részesítette a tanulókat. Érdekes, hogy a kereskedők
gyakorlati vizsgáját Nagybátonyban tartották, mert ott voltak
a legújabb üzletek, a vendéglátósok gyakorlati vizsgáját
pedig a salgótarjáni Nemzeti Étteremben rendezték meg.
A vállalatok minden évben "ingyenes" üdültetésben
részesítették tanulóikat, s a kísérő tanárokat.
Így indult tehát a mi iskolánk kezdeti, történelmi 5 éve.
Keresztényi Istvánné igazgató erre az időszakra nagy-nagy
szeretettel, sok szép emlékkel gondol vissza. Megköszönjük
tevékeny, "úttörő"-munkáját, hiszen az alapok
lerakása sem volt könnyű, s alapok nélkül nincs építmény.
Őt is segítették tanár kollégái, azok a kereskedők és
vendéglátósok, akik szakmaszeretetüket, szakmai ismereteiket
szívesen átadták a fiataloknak.
Az 1956. február 2-án megtartott félévi osztályozó
értekezlet jegyzőkönyve alapján - jelen voltak:
Ozsvárt Sarolta - később Keresztényi Istvánné igazgató
Molnár István - Kereskedelmi Osztály
Nevelőtestület tagjai:
|
|
A kezdeti 5 év után Borbényi László lett az iskola igazgatója.